A TISZAKÖNYÖK TÖRTÉNETÉBŐL

Történeti földrajzunk (2.)

  Valószínű, hogy a Tiszakönyök az őskőkorban (a paleolitikumban: az i. e. 10. évezredig), sőt még a középső vagy átmeneti kőkorban (a mezolitikumban: az i. e. 10-7. évezredben) is lakatlan volt, mivel területünk alkalmatlan volt arra, hogy itt az ember megtelepedjen. Ugyanis a szüntelenül változó felszínen kívül más természeti tényezők: az éghajlat, a növény- és állatvilág sem kedveztek a zsákmányoló ember huzamosabb itt-tartózkodásának.

  Az őskőkor felső szakaszában az utolsó jégkor (a Würm korszak) zord időjárása meg a futóhomok miatt itt legfeljebb csak igen ritka és satnya tundranövényzet tengődhetett. Csupán a korszak végén kezdett enyhülni a hideg éghajlat, s a lassú felmelegedés nyomán az átmeneti kőkor elejére gyér füves pusztává válhatott vidékünk. Ekkortól feltételezhetjük a növényevő állatok tartósabb megjelenését és esetleg vándorló vadászcsoportok átvonulását.

  Az i. e. 9-8. évezredben, az ún. korai melegidőszakban meleg és száraz klíma köszöntött be, amit legjellegzetesebb növénye után mogyorókornak nevez a tudomány – ám ez nálunk inkább a nyírligetekkel tarkított füves puszta kora.

  Az i. e. 8-5. évezredekben a mainál melegebb és csapadékosabb volt időjárásunk az Atlanti-óceán felől érkező páradús légtömegek hatására. Emiatt e korszak tudományos neve: atlanti kor vagy atlantikum, de tölgykornak is nevezik, mivel ekkor hatalmas tölgyerdők nőttek a korábbi nyírligetes pusztáink helyén. Ezek végleg megkötötték a futóhomokot, ami a táj állandósulásához, domborzati viszonyainak megszilárdulásához vezetett. A tölgyerdőkben lehulló vastag avarrétegből a homokkal keveredve barna erdei talaj keletkezett, az árterületen pedig öntéstalajok jöttek létre. A Tiszakönyökben fokozatosan ideális feltételek alakultak ki az ember megtelepedéséhez.

  (Irodalom: Borsy Zoltán: A Nyírség természeti földrajza. Bp., 1961. – Borsy Zoltán: Szabolcs-Szatmár megye természeti földrajza. Szabolcs-Szatmári Szemle 1971/3. 1-12. p.) – Frisnyák Sándor: A megye földrajzi képe. = Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. Nyh., 1993. 13-52. p.)